Történetünk
A GÖDÖLLŐI ARBORÉTUM TÖRTÉNETE
Az erdészeti kutatás céljára létrehozott arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére és 1914-ben fejezte be. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt.
Természetföldrajzi adottságai:
Az arborétum Gödöllő és Isaszeg határában fekszik. A tengerszint feletti magassága az ÉK-i oldalon 240 m, a DNy-i oldalon 200 m. Végighúzódik rajta egy többé-kevésbé meredek oldalú löszös homokon kialakult vízmosás. Az enyhe lejtés ellenére a korábbi helytelen mezőgazdasági művelés miatt a nagy esőzések idején jelentős mértékű volt az erózió. Emiatt kisebb-nagyobb foltokon a termőréteg lehordódott, és az alapkőzet, a lösz és a meszes homok került felszínre.
A területet az 1600-as években vonták mezőgazdasági művelés alá, korábban az egész területet erdő borította. Az uralkodó erdőtársulás a cseres-tölgyes volt, hársas-tölgyes foltokkal. Figyelemre méltó, hogy a táj erdeiben mind a négy tölgy fajunk (kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, csertölgy, molyhos tölgy) megtalálható volt. Ez a fafajösszetétel az alföldi erdősztyepp lösztölgyesekre, síkvidéki erdőkre jellemző.
A terület éghajlata zárt erdő kialakulását lehetővé teszi. Cseres-kocsánytalan tölgyes erdészeti klímakategóriába sorolható.
Az arborétum alapításának céljai:
- Az Alföld fásítására alkalmas fafajok honosítása, alkalmazkodóképességük, növekedésük, ellenálló-képességük megfigyelése
- A Gödöllői dombvidéken és környékén folyó erdősítési munka támogatása
- A főváros közelében erdészeti növénykert, fajtagyűjtemény létesítése növényritkaságok, szín- és formaváltozatok telepítésével.
Az ültetéstől napjainkig
Az ültetéstől napjainkig
A fák és cserjék ültetését 1902-től kezdődően, több lépcsőben végezték. A telepítések olyan nehézségek ellenére, mint a homokviharok, a szárazság, vagy a vadrágás 1914-re sikeresen befejeződtek.
Az I. Világháború után Magyarország elveszítette erdőterületének 80 %-át. A veszteség enyhítésére a hazai erdőgazdálkodás igen komoly erőfeszítéseket tett, főként az alföld fásítására és a fenyők részarányának növelésére. Az arborétum ez idő tájt a honi erdészeti kutatás nemzetközileg is ismert és elismert büszkesége volt.
A II. világháború és az azt követő évek az arborétum hanyatlását hozták. Az itt állomásozó katonai egységek (40 000 ezer fő), illetve a környező települések lakossága a tűzifa és épületfa hiánya miatt súlyosan megkárosította, megritkította a faállományt. A lerombolt kerítéseken pedig könnyedén bejutott a környékbeli vadállomány, mely rágásával csak tovább tetézte az egyébként is súlyos bajt. Egy 1957-ben az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) által végzett felmérés szerint az arborétum területének csak mintegy 15 %-a maradt fenntartható eredeti funkciójában.
1960-ban az ERTI kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép a kutatási céllal is létrejött 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, az arra jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében mutatjuk be erdőszerűen.
Az 1970-es évektől a Magyarországon található kiváló minőségű génanyag kialakítása és elraktározása (génmegőrzés) kapott kiemelt szerepet. Erdei fenyő, kocsányos tölgy, fehér akác, vörös fenyő és sok egyéb faj dokumentált törzsültetvényei láthatóak az arborétumban.
Az arborétum jelenlegi teljes területe 350 ha, amiből 137 ha az öreg arborétum, amely állandóan látogatható terület. Ennek mintegy 15%-a park jellegű, főleg rekreációs célokat szolgál. Az arborétumot 1989-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Ekkor készültek el a bemutató útvonalak, pihenők, nádfedeles esőbeállók, kiépített tűzrakóhelyek, a Völgyszínpad és egyéb kiszolgáló létesítmények. 2012 őszétől a Pilisi Parkerdő Zrt. kapott megbízást az arborétum üzemeltetésére, végül az Erdők a Közjóért alapítvány vette át a fenntartást 2022-től. Így a felújítási és tisztítási munkákkal újra lehetőségünk van az Arbo-parkban a környezettudatos, természetet és erdőt bemutató programok szervezésére, játékra, pihenésre, tanulásra.
Az arborétum területére eredetileg 147 fenyő- és nyitvatermőfajt, illetve 875 lombos fa- és cserjefajt telepítettek.
